heti jegyzetek

• Blog oldal
• Archívum
• 

Férfi kézilabda selejtezők a londoni olimpiára

AZ OLIMPIAI SELEJTEZŐK LEHETSÉGES CSOPORTJAI (időpont: április 6–8.)
1. CSOPORT: Dánia (vb-2.), MAGYARORSZÁG (vb-7.), Egy európai csapat (korábban kvalifikációs tornarészvételi jogot nem szerző, az Eb-n a legjobban szereplő válogatott),  Algéria (Afrika-kupa-2.)
2. CSOPORT: Spanyolország (vb-3.), Izland (vb-6.), Brazília (Pánamerikai bajnokság, 2.), Egy európai csapat (korábban kvalifikációs tornarészvételi jogot nem szerző, az Eb-n a második legjobban szereplő válogatott)
3. CSOPORT: Svédország (vb-4.), Horvátország (vb-5.), Japán (az ázsiai selejtezőtorna 2. helyezettje),, Chile (Pánamerikai bajnokság, 3.)
A csoportokból az első kettő jut ki az olimpiára, a jelenlegi állás szerint a rendezők: Dánia, Spanyolország és Svédország. Amennyiben e három közül valamelyik közvetlenül londoni indulási jogot szerez az Eb-n (azaz megnyeri a tornát), akkor Horvátország lép még előre rendezővé, s a többi vb-helyezett is előre csúszik egyet.

MÁR OLIMPIAI RÉSZTVEVŐK: Nagy-Britannia (rendező), Franciaország (világbajnok), Dél-Korea (az ázsiai selejtezőtorna győztese), Argentína (a Pánamerikai Játékok bajnoka), Tunézia (Afrika-bajnok)
Szintén londoni résztvevő lesz még az Európa-bajnok.

GYAKORLATILAG A MAGYAROK MEGVERTÉK HORVÁTORSZÁGOT

KÉZILABDA EB 2012       
FÉRFIAK

Magyarország a csoportküzdelmekben két döntetlennel (Oroszország és Spanyolország ellen) és egy győzelemmel Franciaországgal - gyors ütemben kikapott Izlandtól és Szlovéniától. Az utolsó reménység a Horvátország elleni találkozó maradt. Jól is ment a játék, kivéve a II félidő elején, amikor a horvátok elhúztak és hat góllal is vezettek. Lassan a magyarok Császár nagyszerű játékának és Fazekas jó védéseinek következtében kiegyenlítettek . Még 15 másodperc volt hátra, a horvátok támadtak és szerencsére kapufát dobtak. A magyar ellentámadás nagyon gyors volt , Such Timuzsin be is lőtte a győztes gólt!! De mi történt, hogy a játékvezetők "time autot"  fújnak? Sajnos az utolsó támadás lefolyása alatt Mocsay szövetségi kapitány nem remélve, hogy gólt dobunk, időt kért, mely törölte az időközben szabályosan belőtt gólt. Így lett egy teljesen szabályos győzelemből - csak döntetlen. Sajnos!!

Ime az eredmények összefoglalója:

A CSOPORT VÉGEREDMÉNYE
1. Spanyolország    5    4    1    –    143–130    +13    9
2. Horvátország      5    3    1    1    137–128    +9     7
3. Szlovénia           5    1    2    2    125–130    –5      4
5. Izland               5    1    1    3    143–146    –3      3
6. Franciaország     5    1    1    3    128–139    –11    3
Spanyolország és Horvátország jutott az elődöntőbe.
A VÉGJÁTÉK
AZ 5. HELYÉRT
2012. január 27. 15.15 *                            Macedónia–Szlovénia
ELŐDÖNTŐ
2012. január 27. 17:45*        Dánia–Spanyolország    
2012. január 27. 20:15 *        Szerbia–Horvátország    
A 3. HELYÉRT
2012. január 29. 14:30 *        1. elődöntő vesztese–2. elődöntő vesztese    
DÖNTŐ
2012. január 29. 17:00 *        1. elődöntő győztese–2. elődöntő győztese    
AZ EB VÉGSŐ SORRENDJE
7. Németország
8. MAGYARORSZÁG
9. Lengyelország
10. Izland
11. Franciaország
12. Svédország
13. Norvégia
14. Csehország
15. Oroszország
16. Szlovákia
*CET (Közép-európai idő)

Férfi kézilabdás remények

MEGVERTÜK A VILÁGBAJNOK FRANCIÁKAT !!

Amikor a 2012-es EB csoportjait sorsolták és Magyarország férfi kézilabda csapata Franciaország, Oroszország és Spanyolországgal egy csoportba került, nagyon kevesen merték remélni, hogy a magyarok továbbjutnak ebből a valóban legnehezebb csoportból. A szenzáció bekövetkezett. Miután Oroszországgal olyan döntetlent ért el a magyar csapat, hogy egész végig uralta a Szovjetunió utódait és az utolsó támadásban csak a bírók zöld kegyelme mentette meg a muszkákat - a spanyol csodacsapattal is bejött a döntetlen, holott ők megverték a franciákat is. A francia csapat jelenleg tartja a világ és Európa bajnoki címeket, viszont enyhén szólva egy kiöregedett gárda, de szerepelnek benne Afrika legjobb játékosai, akik felvették a francia állampolgárságot napjainkban, vagy már régebben. Eleinte a bíráskodás csak a magyarokat sújtotta, de végül a makedón bírók  értékelve a magyarok jó játékát rátértek a fair play betartására és akkor az eredmény is egyre jobban alakult. A magyarok nagyon változatos játékot mutattak, mellyel kiegyenlítették a franciák  magassági fölényét. A beállós Zubai, a szélső Harsányi hihetetlenül szép és technikás gólokat dobtak, de azért elég sok ziccert is kihagytak. Az átlövők élén Mocsayval és a székely származású Ilyés Ferenccel, sok gondot okoztak a francia védelemnek, A nap hőse azonban Fazakas Nándor kapus volt, aki minden második lövést hárította (43/21), de Császár, mint játékmester is nagyot játszott. Igen hasznos és szép gólokat lőtt a szerb származású (édesanyja magyar) Krivokapics is. Érdekes volt az ő esete: az oroszok elleni mérkőzésen a 6000 nézőből 1000 szerb újvidéki néző az oroszoknak szurkolt és, amikor Krivokapics játszani kezdett kifütyülték. Nem is kell mondjam, hogy a többi 5000 néző helybéli és magyarországi magyar volt. Azonban a szerb hivatalosságok érezték a helyzet szégyenletes jellegét és másnap bocsánatot kértek a Krivokapicsot ért bántalmak miatt. A másik két mérkőzésen a szerb eredetű fiút senki sem fütyülte ki, sőt megtapsolták, de meg is érdemelte. Igy a magyarok 3 ponttal jutottak a középdöntő csoportjába Spa, Fra, Isl, Cro és Slo mellett. Vasárnap délután Izland lesz az ellenfél. Csak így tovább fiúk!!

"Nemo me impune lacessit."

Köszönöm a mai vezércikkben adott választ és kioktatást, de el kell mondjam az alábbiakat:

Ha az ÚMSz ennyire megjátssza a féltve szerető anya szerepét, miért nem tette ezt akkor is, amikor szeretett csemetéje 8 éven át valóban rossz úton járt, amikor „nem csináltak semmit” csak növelték az ország adósságállományát, „hazudtak reggel este és éjjel” és annyira korruptak voltak, hogy az MSzP-nek valóságos „börtön frakciót” kellett kialakítani. Akkor Önök csak „dédelgették és kényeztették” fiukat, elhallgatva hibáikat. Sajnos a valóság egészen más: az ÚMSz megörökölte még a szocializmusból a baloldaliságot, melyhez kitartóan és jogosan ragaszkodik ma is. Egy politikailag elkötelezett lap természetes módon csakis a levitézlett balliberális magyar vezetőket tudja dédelgetni és  ma táncol örömében, hogy az ugyancsak balliberális magyar médiának sikerült fellázítani a balliberális nyugat-európai réteget, mely nem bírja elviselni a bankok és a multinacionális vállalatok megadóztatását és a magyar kormány azon igyekezetét, hogy a reálprofitok maradjanak az országban. Önökttől nem várunk egyebet, hogy azért ne csináljanak a magyar vezetőkből „szamarakat” és birálataik maradjanak meg a tisztesség talaján, ha már nincs annyi önérzet Önökben, hogy a fajtájukat ne figurázzák ki.

„Nemo me impune lacessit” ( Skócia jelmondata) elve alapján azért nem lehet sértegetni Magyarországot sem, következmény nélkül. Üdvözlettel Ambrus László

Bővebb felvilágosítást nyújtok a hetijegyzet. freeblog.hu-ban.

Légbőlkapott bírálatok.

A Népszabadság erdélyi melléklete lett az ÚMSz

A napokban újra szemtanúi vagyunk annak a páratlan sajtótámadásnak, melyet Magyarország vezetősége elszenved a Nyugat –Európa-i médiától. Bill Clinton feleségétől kezdve Barosso-ig, számos politikai levél, bírálat és megrovás érkezik Magyarország részére az Eu-tól, az IMF-tól és a balliberális vezető nyugat-európai sajtókiadványtól. Hol a média-törvényt, hol az új alkotmányt, hol a magyar államadósságot bírálják, de leginkább az Orbán kormány gazdasági és nemzeti politikáját ostorozzák, még a demokrácia létezését is megkérdőjelezik. Valahogy nem tudják megemészteni a Magyarországon kialakult két-harmados Fidesz többséget , mely a magyar nép a kommunista visszarendezés miatti félelmének köszönhető. A több mint nyolc éves bal-liberális katasztrofális regnálás után a magyar választók úgy döntöttek, hogy két-harmados többséggel a Fideszre szavaznak, bennük látva biztosítékot, hogy az országot kivezessék az eladósodás és a korrupció ingoványából.                                                                                  Az Európából Magyarország felé irányuló bírálat azt a képzetet sugallja, hogy ott ”mindenki megtanult magyarul”, pedig legtöbben el sem olvassák a megjelent jogszabályokat, törvényeket, kormány nyilatkozatokat... Legtöbb ”bíráló” a magyar bukott szoc.-liberális politikus és a magyar balliberális média kiadványaiból veszi az információkat, melyek sokszor rosszindulatúlag elferdítve jut hozzájuk és nagyban hozzájárul, hogy félrevezesse őket. Ezért  is a bírálatok általános jellegűek, konkrétumok nélküliek, nem ritkán  légből kapottak. A nyugati elemzők sajnos nem ismerik a magyar viszonyokat és gyakran félreértik a Fidesz politikáját, mely arra irányúl, hogy megadóztassa a bankokat, a multinacionális cégeket és megakadályozza a profitok kiáramlását az országból. Mindez nem konveniál a nemzetközi vezető pénzügyi köröknek, mert csökkenti a Magyarországon megvalósított profitjukat és nettó jövedelmüket.

Mi erdélyi magyarok már a Fidesz győzelme után nagy érdeklődéssel figyeljük intézkedéseiket és szorítunk, hogy sikerüljön Magyarországnak is kilábalni a globális gazdasági és pénzügyi válságból, melyet a nagy nemzetközi bankok páratlan kapzsisága idézett elő. Nekünk nagyon rosszul esik Magyarország, legtöbbször meg nem érdemelt bírálata, és fáj a pénzügyi  szervek szankciója, mely a forint lerombolására irányul. De ennél jobban bánt az, hogy itt Erdélyben is vannak olyan politikai körök és lapok, amelyek még rá is tesznek egy lapáttal Magyarország ócsárlására. Az olyan címek, mint „Orbánék a szamárpadon”, „Magyarországnak fuccs” még jobban elkeserítenek, főleg akkor, amikor az egyetlen magyar országos lapban az „Új Magyar Szó”-ban jelennek meg. Ez a lap, melynek előfizetése kevesebbe kerül heti egy lejnél (20 bani darabja) oda süllyedt le, hogy a magyarországi posztkommunista „Népszabadság” erdélyi melléklete lett és tájékoztatása teljesen megszabadult a konzervatív, nemzeti, kereszténydemokrata jellegétől. Valószínű, hogy egyre inkább a nemzetközi pénzügyi körök sajtóterméke lett, ami világosan megmagyarázza olcsóságát és ócskaságát. Inkább nem kérünk belőle, kár, Visky István, Bíró Béla, Székedi Ferenc, Bogdán Tibor, Sike Lajos és más tehetséges újságírókért.

OLÁHOSÍTÓ POLITIKA

 

Marosvásárhely elrománosításának módszere a 80-as években

Marosvásárhely a Székelyföld egykori fővárosa, amely 1910-ben 25. 000 lakójú volt, melyből román csak 1700 (6,7%) ma már román többségű város lett, igaz hogy a lakóssága meghaladja a 150.000 főt. Marosvásárhely is átment azon az elrománosító politikán, melynek áldozatai Erdély magyar lakosú városai mint: Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmár, Zilah, Nagybánya, Arad stb. 1920 után ezek a 90-95 %-ban magyar lakosú városok teljesen elrománosodtak, akárcsak Temesvár, Brassó, Szeben, Beszterce, Segesvár, Meggyes, Szászrégen stb., melyek lakóssága egyharmad arányú volt a magyarság, németség és a románság viszonylatában. Hogy tudta ezt Románia ilyen rövid idő alatt megvalósítani? Felsorolok néhány tényezőt, mely hozzájárult ehhez az antihumánus, antidemokratikus és antieurópai  tevékenységhez:

- A román állam alapvető politikává tette a nemzetiségek beolvasztását, elnemzettelenítést felhasználva a románokkal való betelepítés, a nemzetiségek szétszórásának elveit.

- Hatalmas tömegeket rákényszerítettek, hogy elhagyják az országot, sőt a németeket és a zsidókat fejpénzért eladták.

- Egyre csökkentették a nemzetiségek elemi jogait a munkaviszonyok, az iskoláztatás és a kultúra tekintetében.

- A nemzetiségek által lakott területeken elhanyagolták az ipar és az infrastruktúra fejlesztését, hogy megkönnyítsék az elvándorlást és az emigrálást.

- Különösen a szocializmusban a gyors ütemű iparosítást arra használták fel, hogy odairányítsák a túlszaporodott Olténia és Moldova lakósainak egy részét, felajánlva azoknak a munkahelyet, lakást és ingyenes költöztetést.

- A nemzetiségek köreiből kikerült intelligencia egy nagy hányadát az elmaradott Regáti vidékekre helyezték, ahol kényszerítették  a letelepedésre. Valamint más és más módszerek.

Íme egy konkrét példa arra, hogy milyen módszert használtak az 1980-as években Marosvásárhely gyors elrománosítására:  (Eredeti anyag fénymásolata, melyet nem sikerült bemásolni a szövegbe)

Fordítás: FELSŐ PECSÉTELÉS: „A Román Kommunista Párt (RKP) volt Megyei Bizottságának titkos irataiból.”

ROMÁN SZÖVEG MAGYAR FORDÍTÁSA:

Jegyzet, Marosvásárhely nemzetiségi összetételéről:

-Az 1977-es népszámláláskor Marosvásárhely lakóssága: 130.051 személy

-melyből: 46.558 román 35.8%

81.151 magyar 67,4%

2.342 más nemzetiségű 1,2 %

1981 január 1-én a lakósság száma 150.904-re nőtt a következő összetételben:       66.420 román 42,9 %

85.176 magyar 55,9 %

3.308 más n.    1,2 %

Ahhoz, hogy a románok számaránya Marosvásárhelyen az elkövetkező két évben elérje és meghaladja az 50%-ot a város összlakosságát tekintve, szűkségesnek tartjuk a helyi szocialista egységek (vállalatok) bővítését 7600 román nemzetiségű családfővel, melyet átlagosan három személlyel számítva kb.22.000 lakóst jelent. Így a következő 5 éves terv végére Marosvásárhelyen a román lakosság eléri az 50-60 %-ot.

Ugyanezt az elrománosító politikát folytatják napjainkban is !!

Dátum: 1985 nov.1

Forrás Internet

Melyik himnuszt kell énekelni?

A hokisták bosszúja

A napokban zajlott Csíkszeredában egy négy ország közti jégkorong turné, melyen részt vett Magyarország második vonalú csapata is, Románia, Lengyelország és Ukrajna mellett. A múlt pénteki román-magyar mérkőzésen a román válogatott játékosai, nem a román himnuszt énekelték, hanem a magyart és a székelyt. Ugyanis a román válogatott csapat tagjai egy román és egy ukrán származású játékos kivételével mindannyian magyarok, Csíkszeredából és a környékéről. Ezek a fiuk, magyarságuk miatt igen sokszor komoly megaláztatásnak vannak kitéve, a román vezetőség, és a bukaresti közönség részéről. Állandóan követelik, hogy még egymás közt is beszéljenek románul, sok esetben nemzetiségük miatt nem válogatják be, inkább felcserélik egy románnal, a bukaresti közönség egyenesen követeli, hogy az egész magyarsággal együtt hagyják el Romániát, „Afară, afară cu ungurii din ţară !”(Kifele- kifele a magyarokkal az országból!) kiáltásokkal illetik őket.

Mindezekért most, amikor végre külföldi edző került a válogatott élére, bosszút álltak a sok megaláztatásért és bemutatták ország-világnak, hogy mit éreznek. A román média valóságos tragédiát kreált az eseményből egyesek nyíltan követelték a pénzek megvonását és a jégkorong szövetség megszüntetését arra utalva, hogy minek kell Romániának jégkorong, ha csak egy román nemzetiségű játékost képes az élvonalba felnevelni?!

Női kézilabdában elpárologtak a remények

A londoni olimpia női kézilabda-tornájának biztos résztvevői:
Norvégia (világbajnok), Brazília (Pán-Amerika Játékok győztese), Dél-Korea (Ázsiai olimpiai selejtező győztese), Svédország (az Európa-bajnok Norvégia mögötti Eb-ezüstérmesként, mint Európa képviselője), Nagy-Britannia (házigazda), Afrika-bajnok (minden bizonnyal Angola)

Az Afrika-bajnokságra 2012. január 10-21. között kerül sor Marokkóban.

Az olimpiai selejtezőcsoportok alap-beosztása:
1. csoport: vb-2. (rendezőként), vb-7., Európa-1., Ázsia-1.
2. csoport: vb-3. (rendezőként), vb-6., Amerika-1., Európa-2.
3. csoport: vb-4. (rendezőként), vb-5., Afrika-1., Amerika-2.
Magyarázat: az Európa-1. - a kontinensbajnokságon a legjobban szereplő csapatot jelöli, amely nem szerzett közvetlen olimpiai kvótát vagy nem szerzett részvételi jogot az olimpiai selejtezőre a világbajnokságról

A 2012. május 25-27. között sorra kerülő olimpiai selejtezők csoportbeosztása:

Amennyiben Angola nyeri az Afrika-bajnokságot:
1. csoport (rendező: Franciaország): Franciaország (vb-2.), Montenegró (vb-10.), Románia (Eb-3.), Japán (Ázsia-2.)
2. csoport (rendező: Spanyolország): Spanyolország (vb-3.), Horvátország (vb-7.), Argentína (Amerika-2.), Hollandia (Eb-8.)
3. csoport (rendező: Dánia): Dánia (vb-4.), Oroszország (vb-6.), az Afrika-bajnokság 2. helyezettje (minden bizonnyal Elefántcsontpart), Dominikai köztársaság (Amerika-3.)

Amennyiben nem Angola nyeri az Afrika-bajnokságot:
1. csoport (rendező: Franciaország): Franciaország (vb-2.), Angola (vb-8.), Románia (Eb-3.), Japán (Ázsia-2.)
2. csoport (rendező: Spanyolország): Spanyolország (vb-3.), Horvátország (vb-7.), Argentína (Amerika-2.), Montenegró (Eb-6.)
3. csoport (rendező: Dánia): Dánia (vb-4.), Oroszország (vb-6.), az Afrika-bajnokság 2. helyezettje, Dominikai köztársaság (Amerika-3.)
A csoportok első két-két helyezettje jut ki a londoni olimpiára

(Forrás: kezi,hu)

Még nincs semmi veszve!

SZEMERNYI MAGYAR ESÉLY A NŐI KÉZILABDA OLIMPIAI RÉSZVÉTELÉRE

Ha a világbajnoki nyolcaddöntők egy részében érvényesül a papírforma, és Norvégia, Oroszország, Brazília és Dánia bejut a legjobb nyolc közé, és a vb-t európai csapat nyeri, akkor a magyar válogatott abban az esetben ott lehet a 2012 májusában sorra kerülő olimpiai selejtezőn, ha a nyolcaddöntőkben Montenegró továbbjut Spanyolország ellen, Románia megveri Horvátországot, Svédország pedig Franciaországot. Amennyiben Angola 2012 júniusában megnyeri az Afrika-bajnokságot, a Dél-Korea-Angola nyolcaddöntő magyar szempontból indifferens.

Ha tehát a montenegrói-spanyol, a román-horvát és a svéd-francia találkozón az elöl álló csapatok nyernek, ez esetben a spanyolok csupán a 11. helyen végeznének, amely pozíció már nem ér olimpiai selejtezős helyet, így a kvalifikációs tornára a 2010-es Eb-eredmények alapján Hollandia és Magyarország jutna ki.

Ezek szerint a nyolcad döntőket az első helyen lévő csapatok kellene nyerjék. Mivel az alanti eredmények úgy alakultak, a magyar női kézilabda csapat csak akkor vehet részt a londoni olimpia selejtezőjén, ha ANGOLA megnyeri 2012-ben az Afrika kupát.

A NYOLCADDÖNTŐ PÁROSÍTÁSA
2011. dec. 11.	Dél-Korea–Angola	17:30, Santos
2011. dec. 11.	Oroszország–Izland	17:30, Baureri
2011. dec. 11.	Norvégia–Hollandia	20:15, Santos
2011. dec. 11.	Montenegró–Spanyolország	20:15, Baureri
2011. dec. 12.	Svédország–Franciaország	17:30, Sao Paulo
2011. dec. 12.	Dánia–Japán	17:30, Sao Bernardo
2011. dec. 12.	Brazília–Elefántcsontpart	20:15, Sao Paulo
2011. dec. 12.	Románia–Horvátország	20:15, Sao Bernardo

GYENGÜLT A MAGYAROK EREDMÉNYE AZ OLIMPIÁN

MAGYARORSZÁG AZ OLIMPIÁKON

A moszkvai olimpia óta (1980) lineárisan csökken a magyar sportolók olimpiai teljesítménye, mely a pontversenyben 234 pontról visszaesett 95-re.(40%-ra esett vissza)Az érmek száma tekintetében 32-ről 11 éremre csökkent az olimpiai eredmény (32%). Szerintem ez az állami támogatás fokozatos csökkenésének is köszönhető. az 1952-ben Helsinkiben elért eredmények ma már teljesen valószinűtlenek.   Íme az eredmények:

Sz.	Színhely és év	Ar.	Ez.	Bz.	IV. hely	V. hely	VI. hely	Ol.pntok
								száma
1	ATHÉN             1896	2	1	3	2	0	1	38
2	PÁRIZS            1900	1	2	2	3	3	0	40
3	St.LOUIS          1904	2	1	1	1	1	0	28
4	LONDON         1908	3	4	2	5	4	2	74
5	STOCKHOLM  1912	3	2	3	5	3	2	66
6	1920	NEM engedték meg a vesztesek részvételét !!
7	PÁRIZS            1924	2	4	4	2	4	5	86
8	AMSZTERDAM1928	5	5	0	3	4	3	80
9	Los ANGELES 1932	6	5	5	4	5	2	111
10	BERLIN            1936	10	1	5	7	7	4	134
11	LONDON         1948	10	5	13	10	10	2	199
12	HELSINKI         1952	16	10	16	6	9	7	269
13	MELBOURNE  1956	9	10	7	10	11	6	199
14	ROMA             1960	6	8	7	9	7	4	155
15	TOKIO            1964	10	7	5	7	15	6	182
16	MEXICO C.     1968	10	10	12	4	7	2	196
17	MÜNCHEN     1972	6	13	16	9	9	10	226
18	MONTREAL   1976	4	5	13	10	9	10	163
19	MOSZKVA      1980	7	10	15	13	13	10	234
20	Los ANGELES 1984	NEM vett részt
21	SZÖUL            1988	11	6	6	14	15	12	211
22	BARCELONA  1992	11	12	7	5	9	10	208
23	ATLANTA        1996	7	4	10	8	5	7	150
24	SIDNEY          2000	8	6	3	5	9	4	135
25	ATHÉN          2004	8	6	3	8	8	6	144
26	PEKING          2008	3	6	2	6	7	4	95

A globalizáció módszerei

"GAZDASÁGI BÉRGYILKOSSÁG"

Mottó: Két módszerrel tudsz egy népet   meghódítani és leigázni:karddal és   eladósítással.”                 John ADAMS

John Perkins amerikai közgazdász bést-seller-i sikerességű könyvet írt arról, hogy működik manapság, a globalizáció korában, a gyengén fejlett államok leigázása, az általa  „gazdasági bérgyíkosságnak” nevezett módszerrel.                                                                                                                      A történelem folyamán a fejlett államok, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Belgium, Oroszország, Ausztria stb.a náluknál fejletlenebb államokat a gyarmatosítás és a direkt leigázás (Főleg Oroszország és Ausztria) útján hódították meg és zsákmányolta ki. Ennek a módszernek a kezdeti fázisa minden esetben fegyverrel történt, melyet követett a gazdasági és társadalmi kiszipolyozás.Erre rengeteg ország példája hozható fel: olyan gyarmat-birodalmak alakultak, ahol a Nap sohasem ment le (Brit-Birodalom) vagy egy egész kontinens lett pld. Spanyolország gyarmata. Oroszország és Ausztria a környező államokat vette birtoka alá és alakított ki hatalmas birodalmakat. A hajós népek inkább az exotikus országokat és szigeteket hódították meg. Igy lett India, Ausztrália, Indokína, Malajézia, Indonézia, majdnem az egész Afrika, Dél-Amerika, Kanada, Kína stb.,hosszú évszázadokon át, gyarmata valamelyik fennemlített államnak. A gyarmatok biztosították a hódítók számára összes termékeiket, melyet a legolcsóbb áron voltak kénytelenek a metropolis számára átadni. De innen származott az olcsó és igen szerény igényű és képzettségű munkaerő, mely biztosította a legmaximálisabb profitot a gyarmatosító vállalatoknak. Mindezek oda vezettek, hogy az „anyaországok” rövid idő alatt hatalmas gazdasági fejlettséget értek el, lakósságuk nagy része pedig számottevő életszínvonalat ért el, mely lehetővé tette számukra a műszaki fejlettség legmagasabb csúcsra való felfejlesztését. A magas technikai fejlettség további távlatokat nyitott meg ezen országok számára. Kialakult a magas termelékenységű nyugati országok csoportja, a gyarmati elmaradottságban tartott III, világ és a kettő közti országok, mint Németország, Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, akik lekéstek a gyarmatosításról, de műszaki fejlettségük a legmagasabb szintű volt.

John Perkins könyvében azt állítja, hogy „mi sokféle módon dolgozunk de leginkább keresünk egy főleg kőolajban gazdag országot, melynek számára elintézünk a Világbanktól vagy más pénzintézettől, egy hatalmas kölcsönt. Ez a pénz a valóságban nem az illető országba megy, hanem a mi nagy korporációink kapják az illető ország nagyméretű infrastrukturális beruházásainak kivitelezésére, mint villamossági központok, kikötők, ipari parkok, melyek felépítése vállalatainkat és az ország vezetőit gazdagítja legfőképpen.” A legtöbb ember nem nyer sokat, esetleg munkahelyet a beruházások alatt. A kölcsönt felvevő ország viszont marad a hatalmas, kifizethetetlen adóssággal, mely szinte örökké függővé és adóssá teszi . Mivel a megtermelt profit a korporációké és  nem az övék, nem tudják rendszeresen fizetni a kölcsön részleteit és kamatait (melyek egyre fentebb kúsznak), az eladósodott országok kénytelenek kiszolgáltatani anyagi forrásaikat, főleg nyersanyagaikat, így politikailag és katonailag függővé válnak.                                                                         Úgy-e mennyire ismerős ez a módszer nemcsak a III világ országaiban, de a szocializmus elnyomásából szabadult kelet-európai országok számára is.

Az Internetben megjelent anyagok alapján írta Ambrus László

1953 november 25, London, Wembley Stadion

Az „aranycsapat”

Ma ünnepeljük a magyar- angol 6:3 ötvennyolcadik évfordulóját. Íme  a szerző életrajzi visszaemlékezéseinek egy fejezete:

"Az ötvenes évek nagy csodája a magyar labdarúgó válogatott az ún. aranycsapat volt. Ez a magyar csapat, melyet most is a minden idők második legjobb csapatának tartanak (az első a hetvenes világbajnok Brazília), 1950 és 1954 között nem kapott ki senkitől, megverte otthon az angolokat - először 90 év után, Brazíliát, Argentínát, Spanyolországot, Svédországot, a kétszeres világbajnok Uruguayt, a világbajnok Olaszországot, Ny. Németországot, Hollandiát, egyszóval mindenkit, csak pont a VB döntőn kapott ki Bernben 1954 július 5-én, négy év után először. A csapat minden tagja kiváló játékos volt, de Puskás, Hidegkúti, Kocsis, Bozsik és Grosics azóta se látott kivételes futballista volt. A Svájcban rendezett világbajnokságot, szerintem, a csapat a katasztrofális menedzselésnek köszönhetően vesztette el. Ezzel kapcsolatosan megemlítek egy pár általam ismert tényt: a szálláshely kiválasztása (Solothurnban) nem volt a legszerencsésebb, ugyanis az a szálloda túlságosan alkalmas volt arra, hogy a döntő mérkőzés éjszakáján egy sramli zenekar egész éjszaka a leghangosabban zenéljen a magyarok fülébe. A gyengébb alvó játékosok nem tudtak megfelelően pihenni. A mérkőzésre való kiérkezés sem volt megszervezve, az út nagyon sokáig tartott a nagy forgalom miatt, a csapat vezetői nem vették igénybe a jogos rendőri kíséretet. Ezalatt a nyugatnémet csapat egy félreeső szállodában kitűnően aludt, nem zavarta őket senki és a pályán is egy pillanat alatt ott voltak a motorbiciklis rendőrök segítségével. A mérkőzés elején eleredt az eső, a játékosok kezdtek csúszkálni, ilyenkor a stop nem pontos, a passz téves lehet, a védők nem érik el a labdákat stb. Így a briliáns magyar technika nem érvényesült kellőképpen. Ráadásul a németek cipésze, akinek a neve ADI DASsler a szünetben hosszabb stoplikat szerelt a futballcipőkre (ő találta fel a csavaros stoplikat és itt alkalmazta először, amivel megalapozta hírnevét és az Adidas üzleti sikereit). A magyarok nem voltak felkészülve olyan cipőkkel, melyek alkalmasabbak a csúszós pályára. Feltételezem, hogy a német válogatott jobban volt motiválva anyagilag is. Tudomásom szerint a magyar játékosoknak igen szerény prémium volt ígérve a VB megnyerésére, ellensúlyozásként a vámosok engedték a csencselést. Így pótolták a jogos és törvényes juttatások hiányát azzal, hogy például egy foci labdát megtöltöttek mondjuk órarugóval és átvitték a határon, mint ahogy a VB után hallatszott. A fenti menedzselési hibák, melyek a kommunista rendszer természetéből fakadtak, nagyon könnyen okozhatták a vereséget, melyért a játékosok nem hibáztathatók.

Mindenesetre nekünk az aranycsapat nagyon sok örömet okozott. Helsinki Olimpia döntőjét rádióból hallgattuk, amikor nem recsegett a készülék, a jugoszlávok ellen nyertek 2:0 ra, nem meggypiros mezben játszottak, hanem fehérben. Ekkor kapták az aranycsapat nevét, az aranyérmet Puskás Ferenc vette át. Ez volt a magyarok 16-ik aranyérme. Az 1953. november 25-i angol-magyart Nagy Lacival ketten hallgattuk, náluk, a nem rég vásárolt rádióban. (Megjegyzem hogy nekünk először 1958-ban lett egy Traviata nevű román gyártmányú rádiónk.) Az eredmény ismert 6:3, ekkor vesztette el Anglia 90 éves otthoni veretlenségét és az angol újságírók szerint a XX. század mérkőzése volt. Később a mozikban filmszerűen adták, természetesen megnéztük a barátokkal.

A harmadik esemény az 1954-es Svájcban megrendezett világbajnokság volt.

Csíkszeredában az akkori város vezetőség kitűnően oldotta meg a mérkőzések meghallgatását a nagyközönség számára. Akkoriban, mivel igen kevés rádió volt, ún. difuzorok, tehát hangszórók voltak felszerelve a városban nyilvános helyeken, üzletekben és magánházakban is. Ezek a bukaresti vagy a magyar rádió adását közvetítették. A vb alatt a városi parkban is helyeztek el hangszórókat és közvetítették a Kossuth rádió adását, amikor a mérkőzéseket Szepesi György közvetítette. Mivel akkoriban még Nyugat-Európában sem szerveztek villanyfényes mérkőzéseket, ezek délután játszódtak le, szerencsére végig jó idő volt, így a parkban az ún. „csíkszeredai népstadionban” hallgattuk a magyar csapat meccseit. Több százan gyűltünk össze a parkban, szinte hangosan drukkoltunk. A városon átmenő gépkocsik is megálltak, mindenki áhítatosan hallgatta a közvetítést, még az adás is jó volt, nem recsegett. Itt hallgattuk meg a németek elleni első mérkőzést, melyet a magyarok fölényesen 8:3-ra, nyertek, és ahol Puskást Liebricht, akarattal lerúgta. Majd a világ két legjobb csapata elleni hosszabbításos győzelmet: Brazília ellen és Uruguay ellen egyaránt 4:2. Következett a döntő Nyugat-Németországgal, amikor 8 perc alatt már 2:0-ra vezettek és a végén nagy meglepetésre, bírói tévedéssel (csalással ?) 3:2 -re kikaptak. Azért mondom csalással, mert Puskás lőtt egy szabályos egyenlítő gólt, amit a bíró, hamisan, les címen, nem adott meg. Rá egy évre a mozikban adták az 1954-es világbajnokság filmjét. Dr. Berecki vett magának, a fiának Tamásnak és két barátjának jegyeket, hogy együtt nézzék meg a futball VB filmjét. Tamás, Nagy Antit és engem választott a film megnézésére. A filmet úgy képzeljük el, mint egy mai televíziós közvetítést, megtűzdelve a csapatokról készült riportokkal. Jó volt a film és reális, nagy élményben volt részünk. Itt is kivilágosodott, hogy a döntőben a Puskás egyenlítő gólja teljesen szabályos volt, amit bizonyított a filmben a lassított felvétel. Késő bizonylat. Németországnak, mint a világháborúban legyőzött országnak és a zsidóknak okozott holokauszt miatt, nagy szüksége volt erre a győzelemre. Akkor már anyagilag, technikailag és iparilag kiheverték a világháború veszteségeit, de erkölcsileg nagy szükségük volt egy ilyen győzelemre, amely valóságos rehabilitációként hatott. Azután még kétszer lettek világbajnokok, de ma is ezt tartják a legnagyobb győzelmüknek, mert egy sokkal jobb csapatot győztek le, a németekre jellemző kitartással."

ARANYMONDÁSOK

AZ ÖREGEDÉSRŐL

„Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz és  hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.”   Albert SCHWEITZER

„Ha már tudunk gyerekesen viselkedni, akkor megöregedtünk.” Erich Maria REMARQUE

„Ne dühöngj, hogy megöregedtél, van akinek ez sem sikerül.” George Bernard SHAW

„Ebben a korban gyorsan meg kell gyónnom bűneimet, mielőtt elfelejtem őket.” Shirley MACLAiNE

„Az öregedés szükségszerű és elkerülhetetlen veresége a szülőknek, gyermekeikkel szemben.” JEAN SASSON

„Keresd mindenben a középszerűséget, még a a szépségben is. Egy kellemes és jó asszony harminc év múlva is úgy fog tetszeni férjének, mint az első napon.” Jean Jaques ROUSSEAU

„Te sosem fogsz megöregni. Az élet lassan majd elvonúl arcod fölött, ennyi lesz semmi több, és te ettől még szebb leszel.Öreg csak az , aki már nem érez semmit.” Erich Maria REMARQUE

„A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek mikor azt hiszik, hogy az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést.” Gabriel Garcia MARQUEZ

„Olyan nincs, hogy életkor, az ember annyi, amennyinek érzi magát.” Vavyan FABLE

„Az esztendők összeráncolhatják a bőrt, de az életbe vetett  hitről való lemondás a lelket ráncsolja össze.” Samuel ULLMAN

„Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik arcképünkön, annál jobban elrontja azt.”    JÓKAI Mór

„A ráncok csak azt jelzik, hol van a mosoly helye.”  Marc TWAIN

MAGYAROK A 20. században

Kreativitás - alkotóképesség

Nemrég elkezdődött egy új évszázad. Ha a jövő századfordulón unokáink, dédunokáink, tanítványaink visszagondolnak majd a nemrég lezárult 20. századra, mi juthat eszükbe? Száz év múlva mi lesz róla a történelemtankönyvekben? Utódaink arra fognak emlékezni, amit a 20. század adott az elkövetkező évszázadoknak.

Külföldieknek szánt turistakönyveink Magyarországot még a tokaji bor, a pirospaprika, a cigányzene és csárdás országaként akarják eladni. Nem mondjuk el, hogy a kocsi (1400) és a gyufa (1836), a wolframszálas (1903) meg a kripton töltésű (1934) villanykörte, a golyóstoll (1943) és a Rubik-kocka (1978), a váltóáramú technika (1883) és a transzformátor (1885), az áramvonalas repülőgép (1928) és a Coca-Cola-doboz nyitása (1970), a radioaktív nyomjelzés (1913) és az atomreaktor (1942), az elektronikus programozású számítógép (1946) és az időelosztásos számítógéprendszer (1960), a Basic nyelv (1964) és a Windows Word szövegszerkesztő (1990), az Excel adatkezelő (1992) és a Pentium mikroprocesszor (1995) olyanok agyában született meg, akiknek Magyarországon ringott a bölcsője és legelőször magyarul szólaltak meg.

Ébren álmodók

Ma már nem ceruzával vagy tollal, hanem golyóstollal (Bíró József, 1899- 1985 szabadalma) vagy e-maillel (Kemény János, 1916-1992 alkotása) írunk egymásnak. A Guttenberg-galaxissal versenyre kelt Hollywood, a pletyka és újság helyét elfoglalta a mozi, a színes televízió, az internet.

A legenda szerint Hollywoodot magyarok létesítették. Ez igaz is, de csak részben. Magyar beszédet gyakran hallani Hollywoodban. Zukor Adolf (1873-1976) alapította a Paramount filmvállalatot, Fox Vilmos (1878-1955) a 20th Century Fox filmgyárat. Korda Sándor (1893-1956) először Magyarországon filmezett, de az 1918-19. évi köztársasági kormány alatt vállalt hivatala miatt 1919-ben Nyugatra kellett távoznia, Hollywoodban és Angliában 100 filmet rendezett (Bagdadi tolvaj, Vörös Pimpernel, VIII. Henrik magánélete stb.), amikért az angol királynő lovaggá avatta. Kertész Mihály (Michael Curtiz, 1888-1962) volt a rendezője a Casablanca, a Robin Hood kalandjai stb. filmeknek. Andy Vajna rendezte a Rambót, Evitát stb. Lengyel Menyhért (1880-1974) volt a Basic Instinct (Elemi ösztön) szövegírója, Joe Esterhas (1944-) írta a Ninocska és a Flashdance szövegkönyvét. Kovács László (1933-) volt az Easy Rider (Szelíd motorosok) és a Free Willy (Szabadítsátok ki Willyt) operatőre, Zsigmond Vilmos (1930-) fényképezte a Harmadik típusú találkozások és A szarvasvadász c. filmeket. Még ismertebbek a filmszínészek: Lugosi Béla (1882-1956) furcsa (értsd: magyaros) kiejtése életszerűbbé tette Frankenstein és Drakula alakítását, Gábor Zsazsa (1917-) bája a Moulin Rouge filmet. Ciccolina (Staller Ilona 1951-) fizikai vonzerejét dramatizálta az Orgia Atomica. A teljesítményeket a filmszakma "Nobel-díja", mintegy tucatnyi Oscar honorálta.

A mozit a 20. század záró harmadában követte a televízió. A színes televíziót és a mikrobarázdás hanglemezt Goldmark Péter Károly (1906-77) szabadalmaztatta. A legtöbb információt szemünk szolgáltatja. A tárgyak háromdimenziós formáját kétdimenziós síkon rögzíteni és arról rekonstruálni képes hologram (= teljes kép) Gábor Dénes (1900-79) alkotása, aki ezért Nobel-díjat kapott.

Az atomkor előkészítésében

Hevesy György (1885-1966) ismerte fel, hogy a kémiai ólomnak két változata van: egy stabil és egy radioaktív. (Az izotóp fogalmát Soddy csak fél évvel ezután vezette be.) Hevesy arra gondolt, hogy az aktív izotópot keverve az ólomhoz annak útja nyomon követhető a természetben. Így jutott el Hevesy a radioaktív nyomjelzés, majd a kémiai kormeghatározás, stabil elemek neutronnal történő aktiválása, sugárdiagnosztika kidolgozásához, amivel a Nobel-díjat is kiérdemelte.
Szilárd Leó (1898-1964) Londonban  megpróbált pénzt szerezni, hogy kísérletileg megtalálja az alkalmas magreakciót, de hiába. Mindenesetre szabadalmaztatta az energiatermelő láncreakció ötletét és azt a Brit Admiralitás által titkosíttatta (1934).

Már az USA-ban volt (1939), amikor sikerült kísérletileg kimutatnia, hogy a neutron által kiváltott urán hasadásban valóban újabb neutronok válnak szabaddá. Ezt Fermi mérése megerősítette.  1942 decemberére Fermi irányítása alatt elkészült és működni kezdett az első atomreaktor. Az indításnál Szilárd is, Wigner is jelen volt. A háború után Fermi és Szilárd közösen kapták meg a neutron atomreaktor amerikai szabadalmát. (Szilárd 1958-ban elnyerte az Einstein-díjat.)

1942-ben már az Egyesült Államok is háborúban állt Japánnal és Németországgal, az atombombát ígéretes (egyben fenyegető) lehetőségnek ítélték. Mielőtt az atombomba elkészült volna, Németország kapitulált. Ezért Szilárd, Wigner, Teller és sok más tudós az atombomba bevetése ellen foglalt állást. De a bombák Oppenheimer irányításával elkészültek, könnyűuránból készült atombombát dobtak Hirosimára, plutónium bombát Nagaszakira.

Az amerikai hidrogénbomba Teller unszolására és javaslata alapján 1951-re készült el, a szovjet hidrogénbomba Szaharov és Zeldovics irányításával 1953-ra. A kibontakozott hidegháborúnak végül is az amerikai informatikai fölény vetett véget: a Teller által kezdeményezett csillagháború, ami az atombombát szállító ballisztikus rakéták elhárítását célozta meg. (Teller megkapta az Einstein-díjat 1958-ban és a Nemzeti Tudományos Díjat 1986-ban.)

Űrkorszak

Adous Huxley Szép új világ című regénye szerint a jövő évezredek emberei Ford T-autómodelljének megjelenésétől (1908) számítják majd az éveket. Ez a kocsi 40 km/óra sebesen futott és 20 év alatt 16 milliót adtak el belőle, az tehát minden harmadik amerikai családban megjelent! 1999-ben a Globális autómobil választási Alapítvány a Ford T-modellt deklarálta a 20. század autójának. Tervezője Galamb József (1881- 1955) volt. Európa akár 10 évvel korábbról is kezdhetné a Modern Idők számítását: az első kormányozható léghajó 1897-ben tette meg próbaútját a Bodeni-tó felett, tervezője és építője Schwartz Dávid (1850-1897).

Kármán Tódor (1881-1963) Németországban a mozgó tárgyak által keltett légörvényeket tanulmányozta. Innen hívták Kaliforniába, ott fejlesztette ki a járművek (repülőgépek) áramvonalas alakját. (Az áramvonalas alak azután a 20. század esztétikai szimbólumává lett.) Amikor jött a második világháború, az amerikaiak számára a Csendes-óceánon fontossá vált, hogy Japán ellen küldött repülőik rövid kifutópályáról (anyahajóról) is felszállhassanak. Erre fejlesztették ki Kármán Tódor irányításával a lökhajtásos repülőket (Jet Propulsion Laboratory), amik mára a repülőgép leggyakoribb változatává lettek.

A lökhajtásos repüléstől már csak egy lépés volt a rakétafejlesztés, amit a hidegháború tett fő technikai kihívássá. Kármán Tódor fejlesztette ki a szilárd hajtóanyagú rakétákat. A szovjet Szputnyik sikerére az USA a Holdra szállással válaszolt. A Holdra embereket vivő Apolló űrhajók pályáját Szebehelyi Viktor (1921-97) tervezte meg. Az űrhajósok "a világ legdrágább autóján", a Pavlics Ferenc által tervezett holdbogáron közlekedtek. A Holdon, majd a Marson mintákat gyűjtő és elemző automaták Kármán tanítványának, Bejczy Antalnak (1933-) a tervei alapján készültek. (Meg is kapta az Amerikai Űrhivatal Különleges Szolgálati Díját 1991-ben.)

A radart a második világháború alatt légvédelemre fejlesztették ki több helyen. Ezt a Hold távolságának mérésére elsőként egymástól függetlenül J. H. de Witt Amerikában (1946. január 10.) és Bay Zoltán (1900-92) Újpesten alkalmazta (1946. február 6.). Radarral észlelt szovjet szputnyikok indítási energiáit Izsák Imre (1929-65) számította, de híressé őt az tette, hogy a mesterséges holdak pályamozgásából meghatározta a Föld pontos méreteit, alakját, a tengerek szintjének alakulását.

Az informatikai forradalomban

Az információelméletet kibontakoztató Brillouin és Wiener - Szilárd Leót tekintik az informatika megalapítójának, ahonnan napjaink legdivatosabb (és legtöbb pénzt hozó) tudománya fejlődött ki. Szilárd vezette be az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit a mai fiatalok bit néven ismernek. von Bertalanffy alapította meg a rendszerelméletet.

A gyors információfeldolgozás döntővé a második világháború során vált. Neumann János (1903-57) eredetileg a matematika és kvantummechanika axiomatikus alapjaival foglalkozott Amerikába menekülve, Neumann megtanulta az elektronikát és kifejlesztette az elektronikus programozású számítógépeket (1945), melyek segítségével végezték Los Alamos-ban az első atombombák kifejlesztésének bonyolult számításait. Ezért megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét (1954), amiért útjára indította a 20. század második felének informatikai forradalmát.

A számítógépek adatok (bitek) tömegét tárolják memóriájukban, ezeket az adatokat egy "szilíciummorzsa" kezeli, a mikroprocesszor. Andy Grove (Gróf András, 1938-) ismerte fel, hogy a "gondolkodás" (mikroprocesszor) sebessége adja a számítógép igazi értékét. Az INTEL (intelligens elektronika) vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét. Intel mikroprocesszor "gondolkozik" a számítógépek 90%-ában. A TIME hetilap 1997 emberének nevezte őt.

A számítógép az operációs rendszeren keresztül érintkezik használójával. Ma a felhasználó egérrel közlekedik a Windows képernyőin. Ezeket a szemléletes "ablakokat" ifj. Simonyi Károly (1948-) fejlesztette ki. Ugyanő alkotta meg az Excel adattároló és adatkezelő rendszert, valamint a Windows Word szövegszerkesztőt, ami már menetközben láthatóvá teszi a kinyomtatni szánt szöveget. Simonyi ma a Microsoft főtervezője. Róla írta a Hör Zu német magazin: "Ő az az ember, aki Bill Gatest gazdaggá tette."

A számítógép elterjedése a matematika bizonyos (kombinatorikával, valószínűséggel kapcsolatos) fejezeteinek matematikán túlnyúló jelentőséget adott. Ilyen fejezeteket művelt Erdős Pál (1913-96), Lax Péter (1926-), Lovász László (1948-), Bott Raoul (1923-), eredményeikért mind a négyen elnyerték a matematika legtekintélyesebbnek számító díját, a Wolf-díjat.

Az amerikai-szovjet nukleáris leszerelési tárgyalások idején merült fel az igény, hogy olyan rugalmasabb játékelméletet dolgozzanak ki, ami akkor is használható, ha az ellenfél kártyáit nem ismerjük, és az ellenfél blöfföl. Harsányi János (1920-) az ilyen "nem kooperatív játékok úttörő elemzéséért" kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat. Így magyarok váltak a hidegháború néven elhíresült "játék" fő teoretikusaivá.

A játék teoretikusai után érdemes szólni a játékosokról is. Kosztolany André (1906-99) dollármilliókat nyert, mert az első világháború után előre látta a nagy tőzsdekrachot New Yorkban, a második világháború után pedig a német gazdasági csodát. Még híresebb lett Soros György (1930-), aki végigjátszotta a holokauszt "szerencsejátékát" Magyarországon, azután - a történendőket előre látva - matematikai komolyságú analízisével dollármilliárdokat nyert a tőzsdén.            A felsorolt híres magyarok egy része, amint neveik hangzása is mutatja,  sváb, zsidó, szlovák vagy szerb származású magyar volt. Nagy részük sikereiket nem csak Magyarországon érték el, hanem Angliában, Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban, vagy éppen Argentínában.

Forrás.INTERNET-Átdolgozta Ambrus László

HAZAÁRULÓK SZABADON

2011-09-14

kertész ákos nyílt levele:

„A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.

Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”

– Kertész Ákos. Nepszava.com, 2011. augusztus 29.

Ki ez az „ember”, aki ennyire tudja utálni a magyarokat? Nem egy-két magyart, vagy egy csoport magyart, hanem az egész nemzetet? Honnan ennyi gyűlölet, mely a magyarságot genetikailag alantasnak, lelkiismeretlennek nevezi? Szerinte a magyar a ”diktatúra(?) pocsolyájában röfögve  moslékot zabáló”   disznó is, amelyet rövidesen a kertész ákos elvbarátai hamarosan „le fognak szúrni”? Mindemellett a kertész ákosi magyar nem tud és nem is akar se tanulni se dolgozni, csak irigyelni és gyilkolni!!                                                                                  Ennyi rossz tulajdonsággal nem rendelkezik egy nemzet sem, minden népnek vannak rossz tulajdonságai, de ennyi senkinek sincs.                  Ennyi hazugságot a magyarokra még C.V Tudor, Ian Zlota vagy a legelvetemültebb magyargyülölő sem tudna nem merne állítani a magyarságról. Ha valaki ezeket a tulajdonságokat rásütné mondjuk egy zsidó vagy cigány származású emberre és nem az egész zsidó vagy cigány népre, azonnal beperelnék és bármely ország bírósága el is ítélné. Persze az amerikai és nemzetközi „balliberálisok” szerint senki sem kérheti számon kertész ákostól ezt a vélemény nyilvánítást, hisz akkor mi lesz az „Írói sajtószabadsággal”?                                                                     kertész ákos idézett véleménye teljesen azonos az 1930-40-es években a zsidóság ellen használt német náci szövegekkel. A németeket az idézetben k.á. felment a holokauszt bűne alól, melyért szerinte egyedűl a magyarság a hibás. Ez a másik szemenszedett hazugság mely szerint a holokausztért nem Hitler, a német politikai vezetés és az SS a hibás, hanem azok akik bevagonirozták a zsidókat! Apropo egyes szoc- lib. Politikus, mint k.á. szerint a zsidók holokausztjáért nem a németek a felelősek, hanem a magyar csendőrség, amely német parancsra, a megszállás körülményei, között valóban bevagonírozta a magyar zsidókat.  Ez kimondottan rosszindulat és politikai rövidlátóság kérdése.

k. á. magyarellenes kirohanását az amerikai Népszavában                            a következőképpen cáfolom meg:                                                             Miért utálnának minket a külföldiek? Az utóbbi időben többször előjött az a téma, hogy minket magyarokat Európában a különböző népek nem néznek jó szemmel, vagyis mondjam ki tisztán, nem szeretnek. Nekem az a véleményem, hogy minket se nem szeretnek jobban, se nem utálnak különösebben, mint mi a többieket. Mindenesetre azért elgondolkoztató, hogy egyeseknek miért van ez az érzése, miért lennénk mi magyarok kevésbé szimpatikusak, mint más népek ? Miben is különbözünk mi magyarok a többi nemzetektől ?  A különbözés szerintem természetes, de nem hiszem, hogy antipatikusabbak lennénk, mint bármely más nép. Minden népnek vannak jobb és rosszabb oldalai, előnyei, hátrányai, de ezek átlagban kompenzálják egymást és semleges (nulla) eredőt adnak.  A magyarok iránti ellenszenvet részben megértem az utód országok népei részéről, akiknek politikusai több, mint száz éve elhintették azt a hamis elvet, hogy a magyarok elnyomták őket, miattuk nem tudták nemzeti ambiciójaikat megvalósítani. Szerintük a magyar grófok miatt volt szegény a román, a tóth, vagy a szerb paraszt és munkás.Ez az utódállamok expanziós politikájának és területi igényeinek kielégítésének alapvető elméleti megindoklása volt, melyet minden eszközzel terjesztettek és a mai napig a magyar veszély ezen politikusok vesszőparipája, legyen az C.V. Tudor, Funar, Sesej vagy Ian Slota ezek neve, akik csak a jéghegy csúcsai.

Szerintem azonban még ezekben az országokban sem minden ember utál minket. Ebből a szempontból három fő tipusu ember van: a magasan képzett és művelt elit, akihez csatolnám az egyszerű emberek csoportját, amely nem törődik a politikusok elméleteivel, mert vagy megvetik őket (az elit), vagy nincs idejük és energiájuk ezzel törődni, mert a fő tevékenységük a mindennapi kenyér előállítása. A harmadik csoport a félműveltek és gyengén képzettségű emberek halmaza, amely mindentudónak érzi magát és a politikusok elméleteit a legjobban befogadják, sőt kibővítik és terjesztik.Ők, azok,akik a legjobban utálnak minket. Ugyanez érvényes természetes módon a magyarságra is. Trianon után nem csodálkozhatunk, hogy az utódállamok népeit más szemmel nézzük.

De a magyaroknak  több olyan időszakuk volt, amikor kiváltották Európa csodálatát, csak az 1948-49 –es forradalmat és szabadságharcot és az 1956-os kommunista ellenes forradalmat emlitem meg. Egyik legeklatánsabb bizonyíték erre a 13 aradi vértanu (és a magyar szabadságért harcolók) nemzetiségi összetétele, amelyben 5-6 magyar mellett az egész Európa képviselte magát: szerb, szlovák, lengyel, német, osztrák, francia, örmény-magyar nemzetiségű tábornokok harcoltak a magyar szabadságért. Az 1956-os forradalom menekültjeit, az egész Európa befogadta, nem voltak kevesen, több mint 200.000 személy keresett akkor új hazát és kapott, mert a népek szimpatizáltak velük és befogadták. Nagy részük most is ott él, Ausztráliától – Kanadáig az Egyesült Államoktól- Európáig. Mostanában kezdtek jól meggazdagodva hazaszivárogni, de kevés kivétellel, mind megállták helyüket.

2011-09-04 WC Tudor és a magyarság Erdélyben

2011-09-04

WC Tudor újabb magyarellenes kirohanása .

Az este az Antena 3 TV adó adott lehetőséget  a kommunizmus utolsó dinoszauruszai közé tartozó C.V. vagyis WC Tudornak egy újabb vehemens magyar- és székelyellenes megnyilvánulásra. Ugyanis ez a kereskedelmi adó bemutatott egy Székelyföldön készült reklámfilmet, amely ezen vidék szépségeit, turisztikai lehetőségeit, tiszta levegőjét és társadalmát  próbálta érzékeltetni. A műsorvezető szerint a film megvitatására több széklyföldi kiválóságot hívtak meg, de senki nem volt hajlandó a fenntnevezett személlyel vitába szállni. Tudták, hogy a „történész” és szociológus C.V. Tudor magyar-román viszonylatban nem korekt vitapartner: hangos, hazug és erőszakos érvei vannak, belevág partnerei szavába, nem tart be egy minimális etikai szabályt sem. Ahogy végignézte a különben jólkomponált rövid filmet, még le sem ült, és máris habzó szájjal és tele mérhetetelen magyagyülölettel, kezdte szidni a magyarságot végig vágtázva a román történelem legfontosabb állomásain: Kezdte azzal, hogy a magyarok rengeteg románt megöltek, kivégezték Horiát, a mócok hősét, 40 000 románt öltek meg az 1948-as forradalom idején, megnyerték az I világháborút, amikor megint rengeteg román vér folyt el. Az 1940-es magyar bevonulás idején is a magyar hadsereg számos bűnös kivégzést hajtott végre az észak-erdélyi románok között. Annak ellenére, hogy Erdélyben a románok száma mindig meghaladta a magyarokét, mégis  a román származásu Hunyadiak, Drágffyak, Bánffyak, Oláhok uralkodtak. Mindezeket az aberáns hazugságokat úgy mondta el, hogy állandóan a magával hozott úgynevezett „dokumentumokat” lapozgatta, mintha ezek a papirok igazolnák az általa meghamisított történelmet. Majdnem mindenki tudja, hogy a román történelmet a magyar és erdélyi krónikások feljegyzéseiből írták, mivel a román írásbeliség jó 300-4oo éves késésben volt a latinul írt magyarral szemben. Vadim Tudor elfelejtette megemlíteni, hogy a román nép Erdélyben a középkorban nem érte el a nemzet fogalmát: nem volt nemessége és polgársága, nem voltak katonaságra alkalmasok mivel nem volt állandó lakhelyük. A juhászatot transzhumáncia tipusú gazdálkodással művelték, vagyis a juhok legeltetési körülményei határozták meg az emberek tartozkodási helyét. Egyszóval nyáron felmentek a hegyek legmagasabb legelőire, mig télen az egész család a juhokkal leköltözött egészen akár Görögországig, Odesszáig, vagy Horvátországig. Az erdélyi alkotmány az „Unio Trio Nationum”, a románokat nem ismerte el a magyarok, székelyek és szászok mellett a negyedik nemzetnek és nem azért mert Verbőczy soviniszta lett volna, hanem az előbb leírtak miatt. Vadim Tudor azt is elfelejtette megemlíteni, hogy Horea, Cloşca és Crişán fellázadt haramiák voltak, akik végigrabolták és megölték a Mócvidék és környékének összes nemesi családait és kiszolgáló személyzetét. A banditák kivégzését törvényes tárgyalás és határozat alapján hajtották végre, akárcsak jó pár száz évvel azelőtt a székely Dózsa György esetében is. A román történelem legnagyobb hazugságát tartotta fenn V.Tudor, miszerint az 1948-49-es forradalom és szabadságharc alatt a magyarok 40 000 románt öltek volna meg. Ennek éppen  az ellenkezője igaz , gondoljunk csak Axente Sever és más mócvidéki tribunokra, akik Avram Iancu segítségével fellázították a szabadságukért küzdő magyarok ellen, a mócokat, akik végigöldösték a védtelen magyar Zalatnát, Enyedet és a többi magyar falvakat, ahol a védtelen asszonyokat és gyermekeket őltek meg és raboltak ki. Mindezek feljegyzett történelmi tények, melyeket nem lehet letagadni még V. Tudornak sem, aki megint elfelejtette, hogy Románia 1818-ban vereséget szenvedett a Központi Hatalmaktól, melyet elismerta Bukarasti-i békében (Buftea-i béke), csak nem tartotta be és 1919-ben kihasználva a magyar kommunista tanácsköztársaság pár hetes győzelmét, elfoglalta Erdélyt és bevonult Budapestre a kommunisták felszámolására.                                  C.V Tudor teljesen megfeletkezett Románia kisebbségellenes politikájáról is, melyet már a XVIII-XIX. századokban megkezdett. Románia volt az az ország, ahol még a XIX században is rabszolgatartó társadalom volt, ugyanis a cigányokat raboknak nevezték és úgy is bántak velük. Nem sokkal jobban bántak és bánnak még ma is a csángómagyarokkal. Miután megvalósult Nagyrománia, amiről C.V. Tudor még a mai napig is álmodozik. Annak ellenére, hogy  örököltek kb 2 millió magyart, 800 ezer németet, majdnem annyi zsidót és orosz-ukránt, nem beszélve a legalább400-500 ezer cigányról,  Románia kikiáltotta

magát, az 1923-as alkotmányban, nemzetállamnak. A legcsúnyábban azonban a németekkel és a zsidókkal bántak el, akiket részben kényszerítettek az emigrálásra, de az „aranykorban”, N. Ceausescu, egyszerűen fejpénzért eladta őket Ny. Németországnak illetve Izraelnek.  A 800 év nagyrészt magyar rendszer alatt a szászok komoly civilizációt teremtettek és felszaporodtak majdnem egy millióra. De a rövid 80 éves román rezsim alatt majdnem kivesztek, napjainkban 15-20000 német lehet az országban, kiknek nagyrésze hatvan évnél idősebb. Mondhatjuk nyugodtan, hogy egy pár év múlva hírmagjuk sem lesz és a román történelem le is fogja tagadni a németek jelenlétét Romániában.

Románia napjainkban sem nemzetállam, pedig a leírt mődon megszabadult a német, a zsidó kisebbségtől, valamint a z orosztól Beszarábia elcstolása útján. Egyre kevesebb sajnos a magyar, de annál több a cigány kisebbség, mely becslések szerint elárheti a 3-4 milliót is. Tehát ma is van legalább 5 millió nem román állampolgár az országban. A magyarok és a székelyek egyre fogynak és a Székelföld kivételével szorványhelyzetbe kerültek. Az erdélyi nagyvárosok, melyek még 50-60éve magyar többségúek voltak, mint Nagyvárad, Szatmár, Arad,Temesvár, Kolozsvár, Marosvásáthely – majdnem teljesen elrománosodtak a Moldovából és Olténiából erőszakkal betelepített románok által. Ezért akar a Székelyföld, melyet a hívatalos román hatóságok egyszerűen nemlétezőnek tekintenek,  területi autonómiát. Ez lehetővé tenné e térség elrománosodásának lelassulását. Az autonómia meggátolása a román állam által egyenesen utal arra, hogy még ma is az a fő cél az országban, hogy a magyarság létszáma minél kisebb legyen! Ez a fő célja WC Tudor magyarellenes kirohanásainak is, ahányszor erre lehetőség van. Sajnos a románság nagy része egyetért WC. Tudorral, élvezi az ultranacionalista kirohanásait és így a TV adóknak növeli a nézettségét.

Egy kis időutazás

2011-08-20

Vissza a XIX. Századba

A minap egy TV adásban egy kevésbé magyarellenes újságíró azt nyilatkozta, hogy egy székelyföldi kisvárosban úgy érezte magát, mintha a XIX. században lenne. Nem érezte itt semmi jelét annak a „pezsdülésnek”, melyet az ország többi részének nagy- és kisvárosaiban érezni lehet, semmi változást, semmi dinamikát, „pörgést nem” észlelt.  Nagyon furcsán éreztem magam, mélyen felbolygatott ez a kijelentés. Ennyire le vagyunk maradva, majdnem két évszázaddal? Mindig úgy tudtam, hogy Erdély és Órománia között majdnem egy évszázados különbség van, melyből Trianon után behozhattak 50 évet, de az még most is meg van. Elvégre a Székelyföld még mindig Erdélyben van, tehát nagyon soknak tűnik lemaradásunk. Valamennyire a Székelyföld most is le ven maradva Erdély többi részétől főleg azokban a paraméterekben, amely az állami beruházosoktól függenek: úthálózat, nagyipar telepítés, altalajkincs kihasználás, energetikai fejlesztés stb. Ám legalább olyan szinten fejlettek azok az ágazatok, melyek az egyének beruházásaitól függenek, mint a lakhatósági tényezők, kis és kézműipar, mezőgazdasági ellátottság stb. A Székelyföld másik hátránya (de előnye is) a nagyvárosok hiánya, mely együtt jár a nagyiparral, a nagyobb fizetésekkel, a fejlettebb infrastrukturával. (Marosvásárhely egyetlen nagyobbacska város, de már nem magyar csak 40%-ban.)                                                                                      Vajon a TV-ben látott újságíró mit láthatott abban a székelyföldi kisvárosban, hogy a XIX. században érezte magát ? Az állomáson biztos még gőzmozdony pöfögött, az utcán lóhajtotta omnibuszok és konflisok közlekedtek, az emberek keménykalapot, sujtásos atillát viseltek, a nők még mindig krinolinban jártak. Az utcákon nyoma sem volt egy autónak, járda helyett az útszéleket sáncok szegélyeztek, minden kapu előtt egy-egy kis híd vezetett az udvarba. Én lagalább is valahogy így képzelem el a XIX századot a városban, . Vagy „riporterünknek” az tűnhetett fel, hogy mindenki csak magyarúl beszélt, s ez adta neki a tizenkilencedik század hangulatát, mert akkor Erdély összes városában még csak magyarúl beszéltek, esetleg a Mócföldön vagy Mármaros, esetleg a hegyi falvakban beszéltek csak románúl az emberek. Lehet, hogy az tűnt fel neki, hogy a székely kisvárosban az emberek nem kiabálnak egymásnak, nem zeng a „manele” zene, nem gyilkolják le egymást az utcán az emberek, nincs a város főterén szexuális erőszak fényes nappal, nem öli meg a fiu az apát vagy fordítva. Mindezek a jelenségek mindennaposak a Székelyföld kivételével, ÓRománia összes városaiban. Aki nem hiszi nézze mag a ProTV adó délután őtórai adásait, vagy a hírtévék műsorait.                                                                                                        Sajnos a különben igen tiszteletreméltó és kitűnő újságíró, Székedi Ferenc is, „A sor végén” című tárcájában igazat ad a fenti rémeket látó személynek, de csak azért teszi, valószínűleg, hogy a Székelyföld vezetőit nagyobb beruházások elérésére ösztökélje!                                                             Ha egy nem soviniszta újságírónak ez a vélemény a Székelyföldről, mit gondolhatnak rólunk a többiek?                                                              Igaz, hogy Nyugaton, amikor Romániát idézik mindig megjelenik egy lófogat az utcán, legtöbbször igen barna fogathajtóval.

 

ROMÁN MÓDSZER

2011-11-09

ERDÉLY MEGHÓDÍTÁSA SOROZATOS ÁRULÁS ÚTJÁN

Hatvan év, hat főbenjáró árulás: ROMÁNIA 1913 és 1944 között minden szövetségesét háborús körülmények között elárulta és minden esetben jelentékeny területet kapott jelentős áldozat nélkül.

ERDÉLY esetben országrésznyi területet nyert.

Az utóbbi időben egyre többet vitázik a média Romániában a király és a királyság szerepéről. A történelem folyamán Románia akkor lett királyság, amikor Európában a királyság intézménye majdnem eltűnt, csak néhány  nagyon konzervatív ország mint Nagy Britannia, Hollandia, Svédország stb. maradt meg királyságnak.

Románia királysága a XIX század végén született, amikor a török uralom felszabadulása küszöbén (1878, orosz segítséggel) az akkori politikai erők nem tudtak stabil román kormányzatokat kialakítani a mérhetetlen hatalomvágy  miatt. Végűl is  úgy határoztak, hogy behozzák 1866-ban, a német HOHENZOLLERN- SIGMARINGEN család egyik sarját, akit megkoronáztak I. Carol néven, az Egyesült Román Fejedelemségek királyának.

Erdélyben a románokat hivatalos iratokban csak a XIII. században említik, mint júhtenyásztő vándor népet, amely évente végigjárja Közép és Kelet Európa legelőit, a Kárpátoktól  Duna Deltáig vagy déli irányban  az egész Balkán Félszigetet.  Később lassan letelepednek a mai Mármaros, Mócvidék és más hegyvidékeken, azonban soha nem fizetnek adót, nem katonáskodnak, nem volt nemességük és polgárságuk, egyszóval a XVIII. századik nem érik el a középkori nemzet fogalmát. Így Verbőczy Tripártituma Erdélyben a románokat nem ismeri el nemzetnek, csak a magyarokat, székelyeket és szászokat.

Az 1948-49 magyar forradalomidején a mócvidéki oláhok megtámadják a magyar forradalmat, de támadásaik főleg a védtelen asszonyok és gyermekek ellen irányult és a fő cél a rablás és tolvajlás volt. A románok mindig arra vágytak, hogy Erdélyt elfoglalják és Romániához csatolják. Miután  az Egyesülés és a török uralom alól való felszabadulás után az európai nagyhatalmak Romániát elismerték független országnak, nagyarányú fejlődésen ment keresztűl, melyhez hozzájárult a király meggondolt politikája is.

Románia igazi étvágya a második Balkán háború alatt következett be, melyet George JONAS kanadai író, a „Beethowen Mask’s” című művében így jellemezett: „a világ összes államai közül, Romániának a szövetségesei iránti megbízhatatlan magatartása jellemző”. Gelencsér Ferenc szerin Románia hatvan év (1913 és 1944 között) alatt hatszor árulta el szövetségeseit, háborús körülmányek között. A fő cél: újabb területek meghódítása, kiváltképpen ERDÉLY.

Röviden összefoglalva:

1913-ban, miután Bulgária sikeresen megvívta az első Balkán háborút, és kiűzték a térségből Törökországot, a másik három  győztes ország Szerbia, Görögország és Montenegro segítségével. De az utóbbiak megtámadtk Bulgáriát. Mert nem tudtak megegyezni a koncon. Látva az erőfölényt, hozzájuk csatlakozott a semleges Románia is és rövid defilálás után megkapta a Quadrulater nevű Dél Dobrudzsa-i területet.Ezzel elárulta előzetes szövetségesét, Bulgáriát.

Az első világháború alatt Románia semlegességet színlelt, a Központi Hatalmaknak megígérte, hogy végig kitart a semlegesség mellett tekintettel arra, hogy a király is német származású volt. 1916-ban, amikor a háború kimenetele az antant hatalmak irányában kezdett eldőlni, hadüzenet nélkül megtámadta a védtelen magyar határt és mélyen behatolt Erdélybe. Az ellentámadás azonban Románia teljes vereségével végződött, mivel az orosz hadsereg is visszavonult. A román hatóságok páni félelmükben Oroszországra bízták Románia akkori aranykészletét és más értéktárgyaikat, mint festmények, történelmi iratok, ősléleletek stb. Természetesen az oroszok a mai napig nem adták vissza a megörzésre átadott kincseket. Ha nem adták volna át az osztrák – magyar és német hadsereg nem foglalta volna le ezt a vagyont, vagy a háború végén biztosan visszaszolgáltatta vona.

1918- ban megkötötték a buftea-i békét, mivel a román hadsereg teljes veszteséget szenvedett a Központi hatalmaktól. Ezzel elárulták az antant haderőket vagyis az eddigi szövetségeseiket.

Miután az Egyesült Államok hadat üzent a Német és osztrák-magyar hadseregnek, és Berlinben ,Bécsben és főleg Budapesten népfelkelések törtek ki, a Központi hatalmak megadták magukat, a Monarchia szétesett, a katonaság szétzilálódott. Magyarországon megalakult a köztársaság, és Károlyi Mihály , a ”vörös gróf „ lett a miniszterelnök, aki nem volt képes, de nem is akarta a hadsereg újraszervezését és az ország területének megvédését. Délen a szerb hadsereg, északon a csehek és Erdélyben a román újraszervezett csapatok hatoltak be. Közben Budapesten a „lenin fiuk” győzelemre vitték a kommunista tanokat és megalapították a „tanácsköztársaságot”, amelynek fő célja az volt, hogy egyesűljön a szovjet-orosz kommunista hatalommal. A győztes francia csapatok Berthelot tábornok  vezetésével a román hadsereget szemelték ki arra, hogy Budapesten leverjék a forradalmat. Így árulta el Románia mostmár  Központi Hatalmakat is. Mindezért a Trianon-i Béke szerint Románia megkapta Magyarországtól Erdélyt, a Pártiumot és Bánság nagy részét. Nem volt elég mindez, a román csapatok Magyarországot teljes mértékben kirabolták, minden, ami mozgatható volt vasútra tették és hazaszállították. Már a Nemzeti Múzeumot is ki akarták rabolni, amikor az antant kiküldötte, Bandholz angol atasé, lovaglópálcájával kergette el a rabló román tiszteket és katonákat. Így is a románok 3 milliárd aranykorona értéket vittek el Magyarországról *.

A II. világháború kezdetekor Románia újra elárulta az Antant hatalmakat, Hitlerhez pártolva, megtámadta az antanttal szövetséges Szovjetuniót. A lényeg Románia részére az volt, hogy ugyanazon oldalon legyen, mint Magyarország, mert igy látták biztonságban Dél-Erdély román létét.

Miután a Szovjetunió hatalmas amerikai anyagi segítségével legyőzte Németországot, Románia ekkor átállt a szovjet hadsereg mellé, 1944 augusztus 23-án, elárulva a Szovjetuniót is. Ezzel visszakapta Észak Erdélyt, melyet kénytelen volt 1940-ben Magyarországnak visszaadni. Összefoglalva láthatjuk, hogy Románia öt rendbeli árulásának legfőbb célja Erdély megkaparintása és megtartása volt.

* A Magyarországot kirablóz román hadsereg tevékenységét az „Egy ország kirablása” című blogom írja le.

Egyetemi Ifjúsági Találkozó sporteredményei Shenghen -Kína 2011

UNIVERSIAD 2011

Forrás: Internet

Rank	Country/Region	Men			Women			Mixed			Total				Rank by Total
		G	S	B	G	S	B	G	S	B	G	S	B	T
1	People's Republic of Ch...	26	24	12	40	14	19	9	1	0	75	39	31	145	1
2	Russian Federation	20	19	21	20	21	23	2	5	1	42	45	45	132	2
3	Republic of Korea	14	8	14	9	13	13	5	0	3	28	21	30	79	4
4	Japan	12	12	22	11	13	13	0	1	3	23	26	38	87	3
5	United States of America	8	7	4	8	13	7	1	2	0	17	22	11	50	5
6	Italy	10	5	10	2	0	1	0	0	2	12	5	13	30	9
7	Ukraine	4	6	6	7	12	7	0	1	1	11	19	14	44	6
8	Chinese Taipei	1	3	7	5	4	7	1	2	2	7	9	16	32	8
9	Turkey	2	4	4	5	3	4	0	0	0	7	7	8	22	10
10	Thailand	3	0	2	4	2	4	0	0	3	7	2	9	18	12
11	Jamaica	4	2	0	2	0	1	0	0	0	6	2	1	9	23
12	Poland	3	6	5	2	1	3	0	0	0	5	7	8	20	11
13	Lithuania	2	2	2	3	3	1	0	0	0	5	5	3	13	18
14	Australia	4	0	2	1	2	6	0	1	0	5	3	8	16	15
15	New Zealand	3	1	3	2	2	1	0	0	0	5	3	4	12	20
16	Hungary-                                      61 olimpiai pont	5	1	2	0	1	2	0	0	0	5	2	4	11	22
17	France	1	10	7	3	2	9	0	0	1	4	12	17	33	7
18	Romania             77 olimpiai pont	2	2	3	0	1	4	1	1	2	3	4	9	16	15
19	Belarus	2	2	2	1	1	4	0	1	0	3	4	6	13	18
20	Indonesia	2	1	1	0	0	0	1	0	1	3	1	2	6	28
21	Germany	0	3	1	2	3	4	0	0	1	2	6	6	14	17
22	Spain	0	1	2	2	4	3	0	0	0	2	5	5	12	20
23	Brazil	1	3	7	1	0	4	0	1	1	2	4	12	18	12
24	South Africa	1	2	1	1	0	2	0	0	0	2	2	3	7	26
25	Democratic People's Rep...	0	0	0	2	2	1	0	0	0	2	2	1	5	30
26	Portugal	2	0	0	0	2	0	0	0	0	2	2	0	4	33
26	Serbia	2	1	0	0	1	0	0	0	0	2	2	0	4	33
28	Czech Republic	1	0	1	1	1	3	0	0	0	2	1	4	7	26
29	United Kingdom of Great...	1	1	1	1	0	1	0	0	0	2	1	2	5	30
30	India	0	0	0	2	0	1	0	0	0	2	0	1	3	38
31	Netherlands	0	0	0	2	0	0	0	0	0	2	0	0	2	45

Újabb sportsiker

KAJAK KENU VB, SZEGED 2011 augusztus

S.	ORSZÁG NEVE	ARANY érem	EZÜST érem	BRONZ érem	Érmek száma
1	Németország Ger	6	2	3	11
2	Magyarország Hun	6	1	3	10
3	Kanada Can	3	-	-	3
4	Oroszország Rus	2	6	3	11
5	Lengyelország Pol	2	2	3	7
6	Fehéroroszo. Bls	1	3	4	8
7	Azerbajdzsán Aze	1	3	-	4
8	Spanyolország Spa	1	1	2	4
9	Romania Rom	1	1	1	3
10	Litvánia Ltv	1	1	-	2
11	Ukrajna Ukr	1	-	3	4
12	Ausztria Aut	1	-	-	1
13	Franciaország Fra	1	-	-	1

Megjegyzés:Magyarország az olimpiai számokban nyert 2 arany  és 1 ezüst érmet